Foszforeszkáló gombák
Hpv oropharynx rák A legrégebben ismert világító gombafaj egy kígyógomba Mycena chlorophosamelyet a japán Bonin-szigeteken foszforeszkáló gombák és amerikai mikológusok gombakutatók írtak le. A világító gombát a londoni Kew Herbariumban helyezték el, és felfedezőjéről ben Agaricus gardneri néven vált ismertté a tudományban. Luciferin és foszforeszkáló gombák A sötétben világító gombák a természetben lejátszódó biolumineszcencia látványos megnyilvánulásai, ami igen elterjedt jelenség az élővilágban, és megtalálható egyebek mellett a baktériumok, algák, mohák, gerinctelen állatok, rovarok és halak között is. A foszforeszkáló gombák biolumineszcencia a szentjánosbogarak sárgászöld villódzása és a foszforeszkáló gombák hullámtörés során kékesen ragyogó éjszakai tenger. Világító gombák Az utóbbi jelenséget a Noctiluca scintillans nevű algafaj okozza.
Rég ismeretes, egyes gombák fénylenek. De vajon mi mindenre foszforeszkáló gombák ezeket a világ egyes részein. Mycena chlorophos Fotó: Wikipedia Ma közeljobbára korhadéklakó fajukat listázták, amelyek képesek különféle kémiai folyamatok révén testüket vagy egyes részeit fényforrásként nyirokrendszer méregtelenítése — biolumineszcensek.
belga-sorozo.hu Reishi Video Instructions
Sok ausztráliai faj kimondottan erősen fénylik, míg mások, például sok észak-amerikai faj is, alig látható fényt termel. Utóbbiak csak sötétben világolnak.
Fajon belül a fiatal példányok mindig fényesebbek. A lista biztos bővülni fog, mert nő az újonnan megismertek száma, főleg a trópusi, szubtrópusi térségekben, ahol számukra a feltételek igen kedvezőek.
Az, hogy a gomba a sötétben világít, a biolumineszcencia nevű jelenségnek köszönhető. Erről akkor beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény foton kibocsátásával jár. A kutatók szerint a gomba valószínűleg azért világít a sötétben, hogy magához vonzza a rovarokat, amelyek így segítenek szétszórni a spóráit — vagyis a szaporodásában segítenek.
Titkuk régtől izgatja az embereket. Több ezer éve figyelik a természetben olykor felragyogó fényeket. Caius Plinius Secundus, római író, ókori enciklopédista olajfaligetekben látott világító gombákat, amelyeket fehér színűnek és édeskés ízűnek írt le.
A Cornell Egyetem gombákkal foglalkozó blogján megjelent cikk szerint ben a svéd tudós, Olaus Magnus több fajtáról beszámol, és feljegyezte, a találékony skandinávok jól kihasználták ezeket: hosszú téli éjeken szobáikba vittek némi fényt. Úgy másfélszáz évvel későbbről, a A világelső, ben épült, fatestű tengeralattjáró, a Turtle belsejének megvilágítására, miután a tesztek szerint a gyertya nem vált be, világító fákat használtak. A Bécsi Egyetem professzora, Johann Florian Heller — az elsők egyike, aki érdemben bizonygatta, hogy a rothadó erdei fák világolása a hozzájuk kapcsolódó gombáktól függ, ban írta le: a lumineszcencia egy biológiai folyamat.
A Brnóban ban született osztrák botanikus Hans Molisch ben monográfiát írt a világító növényekről. A Mycologia című szaklap egyik foszforeszkáló gombák cikkében arról írnak a szerzők Dean A. Glawe és Winton U. Solberg, Illinois Egyetemhogy egy múlt századi forrás, E. Harvey szerint egyes mikronéziai kultúrák ilyen gombákat is használtak rituális ruháikhoz és arcfestéseikhez.
Bár világítóképességük pontos megértése várat magára, folynak a kihasználására irányuló kutatások.
Németországban, Brazíliában, Új-Zélandon is kutatják, lehetne-e egyik-másik ilyen gombát jelzőként tesztekhez, nehézfémek, mérgező anyagok kimutatására használni — vannak biztató jelek. Továbbra is szenzációszámba mennek az ilyen, többségében teleptestet alkotó gombák, és a felhasználási ötletek tárháza is folyvást gazdagodik.
