a Belga Sörök

Belga sör

belga sörtörténet | belga sörtípusok | sörfajták

Ha belga sört kóstolunk, tegyük azt úgy, mintha bort kóstolnánk...

...vizsgáljuk meg a sör színét: ez felvilágosítást ad a maláta pörkölésének módjáról, érleléséről, és arról, hogy szűrt vagy szűretlen itallal van-e dolgunk. A hab keménysége és tartóssága a sörbe belefőzött anyag koncentrációjára utal.
A belga sörök illatgazdagok, ne mulasszuk el ennek az élvezetét is kipróbálni. Az illat az eltelt idővel és a levegőztetéssel változik és fejlődik, éppen úgy, mint a sör íze. Figyeljünk oda a sör utóízére is, hiszen hosszú perceken át ez fog kísérni minket.
A belga sörök választékában mindig találunk alkalomhoz és az egyes fogásokhoz illő italt: ügyeljünk a helyes párosításra!

Belga sör története

Belgium lakói törzsekbe szerveződve éltek ezen a területen már a korai időkben is. Itt az asszonyok feladata volt a kenyér sütése, az étel főzése és meglepő módon a sör főzése is. Sok fajta sör gazdagította a törzsek italkészletét. Ennek oka az lehetett, hogy az asszonyok versengtek egymással, hogy kié a legízletesebb, így mindenfajta fűszerrel ízesítették az italt. Tehát a sör legkülönbözőbb skáláját már ebben az időszakban is fel tudta mutatni a történelem. 

Belga sörökA középkor idejében a kisebb városok peremén elhelyezkedő kolostorokban főzték a sört. A legrégebbi oklevél a sörfőzés alapításáról szól, ami 1068-ból származik.  A 13. században szakmává vált ennek az italnak a készítése. A királyi bevétel nagy részét a céhes sörfőzdéktől beszedett adó tette ki, ennek ellenére néhány város meg is gazdagodott e tevékenység űzéséből. A sör nemcsak ital, szakmaadó, de nélkülözhetetlen eszköz lett a szórakozás körében.

De hirtelen véget ért a sör “virágzása”. A 18. század végén (a francia forradalom idején) sok kolostort leromboltak a franciák, így akadályt gördítettek a további működés és fejlődés elé a sörgyártásban. Napóleon viszont véget vetett az anarchiának és helyreállította a gazdasági életet. Fokozatosan cégekké nőttek a főzdék.

1900-ra kb.3200 sörfőzde volt Belgiumban; minden városra vagy falura egy főzde jutott. Ekkor már erős társadalmi jelentősége volt.

Az első világháború érzékenyen érintette ezt az iparágat, ugyanis ismét lerombolták a sörgyártás központjait, a gyárakat. A háború után nemcsak emberhiány volt a gyárakban, de anyaghiány is föllépett, így a belga sörgyáraknak nyersanyagot kellett igényelniük Németországból. 

Ebben a helyzetben csak egy lehetőség maradt a sörfőzés megmentéséhez, még pedig, hogy társuljanak, egybeolvadjanak a sörfőzdék; vagyis óriásvállalatok alakultak ki. A második világháború alatt újabb problémák merültek fel – minden iparág területén, így a sörgyárakban is – amelyeket később megoldottak. A legfontosabb, hogy ma is ízlelhetjük azt a sört, amelynek hatalmas történelmében voltak fejlődést és sikert hozó, illetve nehéz időszakok is.

Belga sör típusok

Belgium külföldön különleges világos söreiről ismert. A közönséges, üvegben fermentált pilsner láger vezet mind a hazai fogyasztásban, mind az exportban. Gyenge erjesztésűként osztályozzák. Világos színükről és finom ízükről ismerhetők fel.

A pilsnerek adják a belga sörgyártás 75%-át.
  1. Búzasör (fehér sör) Különálló sörfajta a búzasör, witbier Hollandiában. Gyakran koriandert és narancshéjat is tartalmaz. 400 éves sörfőzési módja az 1950-es években kihalt. Pierre Celis élesztette újra a Hoegaarden sörfőzdében. Celis vezette be a típust Amerikába, ahol sok gyakorlott sörfőző mester kezdte gyártani a belga fehéret (Wit).

    Néhány klasszikus példa a La Binchoise Blond, Hoegaarden, Brugs és Steendonk, Blanche d’ Namur, Blanche d’ Bruxelles és a Blanche d’ Ardenne.. Hagyományosan a fehér söröket a Brabant régió keleti részén főzik. Alkoholtartalmuk alacsony, és ezek a sörök igen frissítő hatásúak. A fehér sörök finoman édeskések a felhasznált búza miatt. Mindegyiket tovább ízesítik általában narancshéjjal és korianderrel, de néhány típus köményt, kardamont és paradise szemeket is tartalmaz. Jellemzően nyáron, frissítőként citromkarikával szolgálják fel.

  2. Abbey - apátsági sör Az Abbey söröket – bieres d abbaye vagy abdijbier – egyszerű sörfőzők készítik. Nevüket működő, vagy már nem funkcionáló apátságokról kapják. A nemzetközileg legismertebb fajta Abbey sör az Inbev Leffe-je. Európa és lassan világszerte ismert és „elismert” apátsági sörök még a Tripel Karmeliet, Maredsous, Corsendonk, St Martin, St Benoit, Floreffe.

    Ahogy a trappista sör nem, az Abbey sörök sem csak egy sörtípust jelentenek, hanem számos sörtípust foglalnak magukba. Minden egyes márkanév alatt számos sörféleséget állítanak elő a világos vagy barna fajtában, ált. 6,5% alkoholtartalommal. Csapolva és erősebb, üveges sörökként is, dupla vagy tripla kiszerelésben is kaphatók.

    A trappista sörökkel ellentétben a apátsági sörök nem szerzetesek felügyelete alatt készülnek. Hivatalosan apátsági söröknek hívják azokat az engedélyezett söröket, melyek egy kolostor nevét és receptúráját használják fel, ha maga már beszüntette a sörfőzést. Csak néhány sörfajta készül igazi kolostorban.

  3. Tripel - világos sör Többszörös érleléssel készül és alkohol toleráns erjesztőbaktérium-törzset alkalmaz, mely jobban kihozza az alkoholt és az ízeket. Világos, mint a Duvel, Delirium Tremens, Brigand, Carolus, La Trappe (Holland ), Deugniet, Floreffe, Kasteel, Maredsous, Villers, Waterloo, Westmalle Barna ( félbarna ), Kwak, Chimay Bleue, Hoegaarden Verboden Vrucht.

  4. Lambic sör A lambic általában 70% árpamaláta és 30% búza keverékéből készül, főzés után spontán erjedéssel. Lambic-ok a legjobban erjesztettől a gyengén erjesztett fajtákig terjednek. Erősen kesernyés ízű sör. Helyi jellegzetességnek tartják Brüsszel környékén. Csak Brüsszel környékén és a Senne völgyben főzik ezt a fajtát. A Lambic-ot fermentálhatják több baktériumfajtával is. Ennek során cukor hozzáadásával alkohol és szén-dioxid fejlődik, és különleges ízhatást ad. A lambic sör az egyetlen sörfajta mely spontán érésen megy keresztül. Meglehetősen hosszú öregedési folyamat során mely 3- 6 hónaptól 2 - 3 évig, – a teljes érlelésig – is elhúzódhat. A lambicokat három alosztályba sorolhatjuk: a gueuze, a gyümölcs-lambic és a faro.

  5. Az első, a gueuze vegyíti az alul- és a túlérlelt sört, hogy ezzel stimulálja a második fermentációt. Sokat fektetve tárolnak, mint a finom borokat. Ezért csak az érlelési helyükön, vagy néhány Brüsszeli és környéki café-ban árulják. A főbb fajták a Chapeau, Mort Subite, Belle Vue, a Cantillon és a Saint Louis. Néhány nagy sörfőzde mint a Mort Subite és a Saint Louis nem ért egyet az ortodox lambic sör készítéssel, és további cukrot adagolnak a sört édesítendő. A Gueuze-t informálisan Brüsszel pezsgőjének is hívják. Korai szüretelésű összetevőkből készült fiatal Lambik sörből egyfajta pezsgő sört hoznak létre. Nagy képviselői a fajtának Girardin, az Oud Beersel, a 3 Fonteinen, a Cantillon és a Boon. A gyümölcssöröknél gyümölcs vagy gyümölcskoncentrátumot adnak Lambic sörhöz. A legjellemzőbb fajta a Kriek – cseresznye. A felhasznált gyümölcsök lehetnek még málna -Framboise, kajszi és szeder. Kriek és Framboise-nál a gyümölcsöt azért adják hozzá, hogy előidézze a második fermentációt. Az utolsó lambic-féle a Faro, hozzáadott cukorral vagy karamellel, ami azonnali érési folyamatot indít el.

  6. Flamand vörös sör Rodenbach fejlesztette márka, mely egy évszázada jött létre. Megkülönböztető jellemzője technikai nézőpontból a speciálisan pörkölt maláta. Az érés számos egyszerű erjesztőbaktérium és laktobacilus-kultúra által – melyekkel a joghurtot is készítik- tölgyfában történik. Az eredmény finom, erős sör, mély vöröses barna árnyalattal, nagyon jellemző ízletes savas, gyümölcsös aromával.

  7. Amber Brit típusú világos sörök – bár gyengén erjesztettek- melyeket a 20. sz. első felében fejlesztettek ki, hogy a jó ítélőképességű belga ízléshez alkalmazkodjon. A piacvezető Palm-nak igen ízletes majdhogynem ragadós, cuppogós aromája van. A De Koninck fajta jól megkülönböztethető szférikus üvegalakjáról. A Bollekes- széles körben népszerű szülővárosában, Antwerpenben, egyike lévén a sokbelgikumnak, melyre a notoriusan soviniszta helyiek büszkék lehetnek.

  8. Saison Üvegben érlelt, „vidéki” világos sör. Főleg vallóniában állítják elő. A szezonális sörök alacsonyabb alkoholtartalmúak és könnyű vagy közepes testességükről felismerhetők. A világosabb és gyakran gyümölcsösebb íz ideális a meleg évszakban.

  9. Trappista A trappista sör megnevezést azokra a sörökre alkalmazzák, amelyeket a trappista szerzetesek főznek. A ma is működő 102 trappista kolostorból (2008-as adat) hét foglalkozik sörfőzéssel, abből hat Belgiumban és egy Hollandiában található. Csak ez a hét sörfőzde használhatja az Authentic Trappist Product logót, amely jelzi, hogy a termék elkészítése során betartották a Nemzetközi Trappista Szövetség (International Trappist Association) által előírt követelményeket

    A trappista sör története A trappista rend a ciszterci rend egyik kolostorából, a franciaországi La Trappe-ból származik. 1664-ben La Trappe apátja, Armand-Jean Bouthillier de Rancé (1626. január 9. – 1700. október 12.) reformokat vezetett be az apátságban, amelyekkel visszatértek a ciszterci rend szigorához. Ekkor született meg a Ciszteri Rend Szigorú Követőinek („Ordo Cisterciensis Strictioris Observantiae”) rendje, amelyet az első kolostor után trappistának neveztek el. A rend megalakulása óta számos szabályt enyhítettek, de működésük egyik alappillére, hogy az apátságok továbbra is önnfenntartóak, saját maguk teremtik elő működésük költségeit.

  10. A monasztikus rendekhez csatolt sörfőzdék Európa minden részén léteztek már a középkor óta, és a rend megalakulása után a trappisták is foglalkoztak a sörfőzéssel. A La Trappe apátság sörfőzdéjét 1685-ben alapították, majd később más országokban található trappista apátságok is átvették ezt a szokást. Más szerzetesrendekhez hasonlóan a sört elsősorban a monasztikus közösség szükségleteinek fedezésére főzték. Manapság a trappista sörfőzdék szintén az apátságok működését támogatják, illetve a fennmaradó profitot jótékony célokra fordítják. A francia forradalom, illetve a két világháború során számos trappista apátság sörfőzdéje megsemmisült, korábban viszont igen aktívak voltak: 8 sörfőzde működött Franciaországban, 6 Belgiumban, 2 Hollandiában és egy-egy Németországban, Ausztriában, Boszniában és feltehetően más országokban is.

    Ma már csak hét trappista apátság foglalkozik sörfőzéssel, ezek közül hat Belgiumban és egy Hollandiában található. A 20. században a trappista sörök népszerűsége miatt számos utánzat jelent meg, amely a trappista nevet, logót és általában egy sört tartó szerzetes felhasználva próbálják a terméket népszerűsíteni. Mivel a szerzetesek non-profit tevékenységet végeznek, ezért különféle jogi akadályok miatt hosszú ideg nem tudtak fellépni ez ellen, végül 1962-ben Gent városában indítottak pert egy helyi sörfőzde ellen.

Sörfajták

A XV. századig spontán erjedtek a sörök, a serfőző mesterek igazából nem ismerték az élesztő működését. Feltűnt viszont, hogy a schwechati és a müncheni sörök tartósabbak társaiknál. Egy dán tudós, Hansen fejtette meg a rejtélyt. Rájött, hogy a jelenség az alacsony hőmérsékletű erjesztésnek és a sörléhez hozzáadott élesztőnek tulajdonítható. Ennek alapján különböztetnek meg felső és alsó erjesztésű sörtípusokat. Ez utóbbiakat Dreher Antal, a Sörkirály elnevezése - "Lagerbier"- nyomán lager söröknek is nevezik. Ide tartoznak a világszerte népszerű, száraz, komlós utóízű pilzeni sörök. Felső erjesztésűek a gyümölcsös ízű angol ale-ek.

Alapanyag szerint is szokás csoportosítani a söröket. Az árpamalátából főzöttek a legelterjedtebbek, de sokan hódolnak a búzasöröknek is, amelyekhez szintén nélkülözhetetlen az árpából készített maláta. A legtöbb belga sört nem lehet színük szerint kategorizálni, mivel többségük nem a közismert alsóerjesztési technológiával készül. Ezért a sörgyárak más paraméterek alapján sorolják be.

Alsó erjesztésű sörök

Ezek hosszú ideig - gyakran több hónapig - érlelődnek hideg, fagyponthoz közeli hőmérsékletű pincékben. Német nevük lager, a magyar pedig ászok. Több altípusuk létezik:

  1. Pilzeni

  2. Bak

Felső erjesztésű sörök

Az összes klasszikus brit és belga sörtípus, valamint minden búzasör felső erjesztéssel készül. A gyors, meleg erjesztésnek köszönhetően gyümölcsös, fűszeres jellegűek. Ez a régebbi sörfőzési módszer, Magyarországon viszonylag kevés ilyen sörrel találkozhatunk.

  1. Búza

  2. Ale

  3. Stout

--- ugrás az oldal tetejére --- BELGA SÖRÖK BELGA SÖRFŐZDÉK


Barbár Honey Campus Ambreé Chimay Bleue Chimay Rouge Corsendonk Delirium Nocturnum
Delirium red Delirium Tremens Duvel Floris Kriek Gulden Draak Hercule Stout
Hoegaarden de Verboden Vrucht Kasteel Rouge Kasteel Triple La Cré Tonnere La Guillotine Orval
Pauwels Kwak Quintine Ambreé Quintine Bio Organic Satan Gold Tripel Karmeliet Westmalle Trappist Dubbel
1 2 3 4